Nő az RMB népszerűsége a nemzetközi kereskedelemben

A kínai központi közgazdasági egyetem professzora, Kuo Tien-jung szerint a jüanban bonyolított tranzakciók gyakoriságának növekedése természetes folyamat, hiszen a kínai deviza árfolyama stabil, használata meglehetősen kockázatmentes. Ezzel együtt - tette hozzá - csökkenti az amerikai dollártól való függést, védelmet nyújthat egy esetleges amerikai csőd ellen.

A HSBC 2014 júliusi felmérése szerint az üzleti kapcsolatok reményében és a versenyképes ár következtében az Egyesült Arab Emirátusok vállalkozóinak közel 41%-a kívánja használni a yuan-t a nemzetközi kereskedelemben.

A HSBC előrejelzései szerint 2015-ig Kína kereskedelmének egy harmadát rendezi RMB-ben, valutája pedig 2017-ig pedig teljesen mértékben konvertibilis lesz.

A jüan használata az elmúlt években - Kína gazdasági súlyának emelkedésével - jelentős mértékben növekedett. A kínai valuta 2012 januárjában még a 20. legtöbbet használt valuta volt, 2013 szeptemberére pedig a 14. helyre lépett előre a SWIFT nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég statisztikái szerint.

A vezető valutákkal összehasonlítva ugyanakkor a jüan továbbra is csupán kis szereplő a nemzetközi kereskedelemben. Piaci része jelenleg 1,4 százalék körül alakul, miközben a legtöbbet használt valuta, az amerikai dollár részaránya több mint 36 százalékos. A jüant Kínában, Hongkongban, Tajvanon, Szingapúrban, az Egyesült Államokban, Európában pedig az Egyesült Királyságban, Franciaországban használják a legtöbbet.

 

A HSBC előrejelzései szerint az RMB 2017-ig teljesen mértékben konvertibilis lesz.

 

Az elemzők szerint használata a jövőben is gyors léptékben terjed majd, a Standard Chartered bank egy korábbi elemzése szerint a kínai fizetőeszköz az évtized végére a világ negyedik vezető valutájává lép elő. A svájci UBS bank hongkongi ágának közgazdászai a jüan részleges konvertibilissé tételét a következő 3-5 évben valószínűsítik, ami kereskedelmének a korábbinál is nagyobb térnyerését hozhatja magával.

Peking nagy lépést tett valutája nemzetközi szerepének növelése érdekében amikor  2013 októberében Kína és az Európai Unió 350 milliárd jüan (45 milliárd euró, 13,27 billió forint) névértékű valutacsere-megállapodást kötött .

A három évre szóló, de meghosszabbítható szerződés aláírói a kínai jegybank, vagyis a Kínai Népi Bank (PBOC) és az Európai Központi Bank (ECB) voltak. Az eseményről Pekingben kiadott közlemény szerint a lépés a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a pénzügyi biztonságot szolgálja.

Mint a közleményben írták, a megállapodás növeli a kínai yuan, hivatalos nevén a renminbi mozgásterét az euróövezetben, egyúttal népszerűsíti a vele való fizetést, és elősegíti a kereskedelmet és a befektetéseket. A lépést Kínában azért is fontosnak tartják, mert az egyezség fejlett országokkal jött létre, s nem szomszédos, vagy más, távolabbi fejlődő államokkal.

Kína valutájának nemzetközi használata és teljes konvertibilissá tétele érdekében eddig 22 országgal összesen 2200 milliárd jüan (78,76 billió forint) értékben kötött úgynevezett swap-keretmegállapodást. Ilyen megállapodást kötött Magyarországgal, Indonéziával és Albániával is 2013 őszén.

Kína teljes külkereskedelmében a jüanban denominált tranzakciók aránya az elmúlt években határozott növekedést mutatott; míg például 2010 első negyedében alig érte el a teljes kínai külkereskedelmi forgalom 0,5 százalékát, addig 2013 első negyedére ez az arány már 15 százalékon állt.

Kína és Magyarország, vagyis a Kínai Népi Bank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 szeptember elején kötött bilaterális devizacsere-keretmegállapodást tízmilliárd jüan (380 milliárd forint) névértékben. Ennek révén az MNB szükség esetén a meghatározott összeg erejéig kínai jüanhoz juthat, amelyet a hazai piaci szereplők rendelkezésére bocsáthat.

MTI/MCOnet P.B.