Kína új gazdaságpolitikája
A kínai gazdaság növekedésének jövőbeli motorja már nem a Kínán belüli, külföldi tőkével megvalósuló, hanem átértékelve országa határainak fogalmát a Kínán kívüli gyártás és fejlesztés lesz. Cikksorozatunkban ezt a jelenséget szeretnénk bemutatni és értelmezni.
A mindenkori kínai gazdaság növekedéséhez ezentúl hozzá kell adni a Kínán kívüli gyárak gazdasági növekedését is. Li Keqiang a január 28-i Kínai Államtanács ülésén kifejtette, Kína a reform és nyitás politikájáról, melynek keretében külföldi tőke települt az országba, magával hozva a technológiát és a gyártósorokat, áttér a gyártás és a technológia kihelyezésére.
Az új gazdaságpolitika számos új helyzetet teremt, melyre a kínai állam már komoly lépéseket dolgozott ki, az utóbbi időben meghozott rendelkezések, mint a tőkeszámla liberalizálódása, vagy a magánszemélyek befektetésének megkönnyítése is ezt támasztja alá.
Kína áttér a gyártás és a technológia külföldre való kihelyezésére
Kína számára a világon az egyik legnagyobb gazdasági kitörési pontot a 16+1-es Kína-KKE együttműködés jelenti, mint az már a tavaly decemberi belgrádi csúcson látható volt. A csúcson megfogalmazott célkitűzések magukban foglalják a pénzügyi és ipari együttműködések szorosabbá tételének szándékát, a kínai gyártás Közép-Kelet-Európába való kihelyezését, a kke országok yuan kötvény kibocsátásának bátorítását.
Közép-Kelet-Európa olyan magasan szakképzett, szabad és megfizethető munkaerőpiaccal rendelkezik, mely Kína számára különösen vonzó. Kína rengeteg potenciált lát a 16+1 együttműködésben, Magyarország kitűnő adottságaival a kínai gyártás, továbbá az ipari és pénzügyi együttműködés központja lehet.
MCOnet
