KÃna elÅ‘ször exportált az EU-ba az atomiparban
A Dongfang Electric Heavy Machine társaság elÅ‘ször exportált olyan berendezést az Európai Unióba, amelyet atomerÅ‘műben használtak fel, az alacsony nyomású fűtÅ‘szerkezeteket közel 14 méter hosszú és regeneratív fűtésre alkalmas.
Ez Kína elsÅ‘ olyan atomipari terméke, amely az európai uniós elÅ‘írásoknak megfelel, vagyis az eu-s tervszabványoknak megfelelÅ‘en fejlesztették ki és gyártották le. A cég abban bízik, hogy további együttműködési lehetÅ‘ségek nyílnak meg az EDF francia energetikai konszernnel kötött üzlet után. Kína nagyléptékben fejleszti a nukleáris iparát, 2026-ra a világ elsÅ‘ számú atomerÅ‘művek általi villamosenergia-termelÅ‘jévé válhat.
Kína 2026-ra a világ elsÅ‘ számú atomerÅ‘művek általi villamosenergia-termelÅ‘jévé válhat
A Nukleáris Világszövetség (WNA) felmérése szerint Kína az elkövetkezendÅ‘ tíz évben megháromszorozza majd az atomerÅ‘műveinek összteljesítményét, ezáltal megelÅ‘zi majd az Amerikai Egyesült Államokat. Tavaly 8 gigawattnyi új kapacitást helyeztek üzembe, amivel 32 gigawattra emelték az együttes teljesítményt, a végsÅ‘ cél a 100 gigawatt.
Kína 2026-ra 54 százalék alá akarja szorítani a széntüzelésű erÅ‘művek használatát
Jelenleg az ország energiatermelésének 70 százalékát széntüzelésű erÅ‘művek adják, 2026-ra viszont 54 százalék alá akarják szorítani ezt az arányt. A WNA kimutatása szerint tavaly 52 milliárd dollárt költött a pekingi kormány a nukleáris energetika fejlesztésére. Kínában pillanatnyilag 14 atomerÅ‘mű működik, 22 áll építés alatt, 176 pedig tervezés vagy elÅ‘készítés alatt áll. A fejlesztéseknek köszönhetÅ‘en nemzetközi terjeszkedési törekvés várható, illetve gyarapodni fog a szakmai tudás az országban.
/T.D.
