Valósággá válik a mesterséges intelligenca-vezérelt agysebészet Hongkongban
Immár valóra válhat a mesterséges intelligencia által működtetett agysebészet a kínai Hongkongban, miután az állami kutatóközpontból útjára indult.
Komoly terveket sző a kínai nemzeti kutatóintézet, a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) alá tartozó hongkongi kutatóközpont: terveik szerint a közeljövőben robotikai rendszert indítanak az agysebészet területén - annak ellenére, hogy a tehetségek és a mesterséges intelligencia chipek hiánya is okoz kihívásokat.
A hongkongi kutatóközpont – a 2019 óta létező Centre for Artificial Intelligence and Robotics (CAIR) – agysebészeti robotrendszert fejlesztett ki, amely a mesterséges intelligenciára támaszkodik, s minimálisan invazív idegsebészeti beavatkozásokat képes megvalósítani.
Három sikeres holttest-kísérletet hajtottak végre MicroNeuro robotjukkal, amely „minimálisan invazív módon” végez mély agyműtétet– mondta el Liu Hongbin, a központ ügyvezető igazgatója.
Manapság a fő megközelítés megköveteli, hogy a sebészek merev eszközökkel dolgozzanak és nagyobb méretű „ablakokat” nyissanak a páciens fejbőrén, ami azonban sok egészséges agyszövetet károsít – jegyezte meg Liu.
Valósággá válik a mesterséges intelligenca-vezérelt agysebészet Hongkongban (képünk illusztráció)
„Az agysebészetnek van a leginkább szüksége technológiára, mert ez egy nagyon veszélyes eljárás. A sebészek valóban szeretnék használni a mesterséges intelligenciát és a technológiai innovációkat, hogy a jelenleginél sokkal kevésbé invazívvá tegyék az ilyen típusú eljárásokat” – mondta a szakember.
A CAIR robotrendszere a sebészek számára lehetővé teszi egy apró, rugalmas műszer és egy mesterséges intelligencia, illetve a kiterjesztett valóság működtette navigációs rendszer használatát, amely legalább 50 százalékkal csökkenti az agyszövet károsodását – tette hozzá.
A hongkongi Prince of Wales Kórházzal végzett kísérletek kimutatták, hogy a robot képes elvégezni minimálisan invazív agyműtétet, ezenkívül az endoszkópos ventriculostomiát és a tobozmirigy biopsziát, amelyet az agy közepén lévő daganatok kezelésére használnak.
A CAIR jelenleg azon dolgozik, hogy finomhangolja a robotrendszert és megfeleljen az előírásoknak. Bíznak benne, hogy a jövő év folyamán megkezdhetik a klinikai vizsgálatokat, miután megkapták a város kórházi hatóságának jóváhagyását - mondta Liu.
A pekingi állami Kínai Tudományos Akadémia és a hongkongi InnoHK kezdeményezése által finanszírozott CAIR egyébként a központi kormányzat azon tervének részeként jött létre, hogy innovációs és technológiai központtá fejlessze a déli félautonóm várost – emelte ki Liu.
A központnak komoly haszna van a hongkongi egyetemekből, amelyek sok igen tehetséges fiatal kutatót nyújtanak – mondta Liu. A városból azonban hiányoznak a tapasztalt mérnökök, akik értenek az elektronika tervezéséhez és a professzionális szoftverek írásához, ezért a CAIR a szárazföldi mérnökök Hongkongba történő áthelyezését tervezi – jegyezte meg a szakember.
A CAIR a mesterséges intelligencia számítási teljesítménye terén is kihívásokkal néz szembe, mivel Liu szerint „nem támaszkodhat teljes mértékben az Nvidia MI-szerverére”, miután az Egyesült Államok megszigorította a chipexport szabályait, hogy lefedje a mesterséges intelligencia modellek betanítására használt legfejlettebb chipeket.
A központ most úgy próbálja mérsékelni a kockázatot, hogy a Huawei Technologies-szel együttműködve megvizsgálja, felhasználható-e a CAIR kutatásában a kínai technológiai óriás MI számítási szervere. A Huawei terméke azonban viszonylag új az Nvidiához képest – mondta Liu Hongbin.
B.A.
