Ven látogatásának előzményeként az egymást követő magyar kormányok jelentős erőfeszítéseket tettek a kapcsolatok mélyítésére Kínával, amelyet értékes potenciális beruházási forrásnak tekintenek. A Financial Times megemlíti, hogy Orbán Viktor a sanghaji világkiállítás zárásán találkozott Ven Csia-pao-val, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pedig többször is járt Pekingben.

Idén májusban Orbán Viktor és Taj Ping-kuo világossá tették: Kína és Magyarország érdekeltek abban, hogy vállalataik sikeresek legyenek egymás országaiban. A miniszterelnök üdvözölte, hogy a közelmúltban több kínai cég is magyarországi munkahelyteremtő beruházásról döntött.

A Huawei kínai elektronikai óriáscég beszállítói központot épített ki Magyarországon, és tervezi ennek bővítését is. Februárban a Wanhua felvásárolta a BorsodChemet. Mindeközben a magyar-kínai kereskedelmi forgalom tavaly 28 százalékkal csaknem 9 milliárd dollárra ugrott. Emellett Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a már itt lévő kínai vállalatok (például a Wanhua, a Huawvei) fejlesszék, bővítsék magyarországi jelenlétüket, és további új munkahelyeket teremtő beruházások kezdődjenek. Ezekre példa a szolnoki citromsavgyár és a berettyóújfalui napelemgyár terve.

Ven pártfogásának elnyerésével többek szerint is Magyarország előnyre tett szert szomszédaival szemben.Martonyi János külügyminiszter elmondta: a két ország között már eddig is jelentős gazdasági projektek valósultak meg, és újabbakat készítenek elő. Kifejezte, Magyarország nemcsak a kínai befektetőket várja, hanem örül a kínai kulturális jelenlét erősítésének is, és kívánatos, hogy minél több kínai diák tanuljon Magyarországon. "Azt szeretnénk, hogy a kínai üzletemberek, diákok, turisták, emberek, amikor Európába jönnek, akkor Magyarországon otthon érezzék magukat" - fogalmazott június elején. Martonyi János azt mondta, bízik abban, hogy a kínai és a magyar miniszterelnök június 24-i budapesti találkozója hosszú távon előmozdíthatja a kétoldalú kapcsolatokat, erősítheti a két ország szoros együttműködését.

Magyar törekvés egyik oldalról a kínai tőke bevonása az ország infrastrukturális fejlesztésébe és a hazai munkahelyteremtő beruházásokba, másik oldalról a magyar

export látványos fellendítése, a magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének elősegítése - nyilatkozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A gazdasági és pénzügyi kapcsolatok hatékonyabb működtetése érdekében állította fel a kormány 2010 végén a magyar-kínai kormánybiztosságot is.

A Magyar-Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság legutóbbi plenáris ülésén a felek a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítésére és intenzitásának növelésére irányuló újabb kezdeményezésekről folytattak megbeszélést a Parlamentben, 2011. június 22-én.Magyar részről Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos vezette a kormányközi tárgyalást, melynek fő témája a légügyi szállítmányozás, a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem, a víztisztító technológiák hasznosítása, az autóipar terén kialakítandó együttműködések és a kölcsönös beruházások konkretizálása volt. A keleti nyitást prioritásként kezelő kormány célja, hogy Magyarország kiaknázza a rohamosan fejlődő kínai gazdaságban rejlő lehetőségeket. A felek kifejezték kölcsönös elkötelezettségüket a magyar export és a magyar munkahelyek számának növelése érdekében.

A kínai tőkéért meginduló vetélkedésben azok az országok lesznek előnyben, amelyek kellően felkészültek a versenyre a politika és a gazdaságpolitika legmagasabb szintjén, ehhez megfelelő gazdasági-jogi feltételeket teremtenek és megfelelő kétoldalú kapcsolatokat építenek ki - válaszolta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter írásban Oláh Lajos MPSZ-s országgyűlési képviselő kérdésre, aki Magyarország Kína-stratégiájáról érdekődött.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek kifejtette: „Kínaiak építhetik meg a reptéri gyorsvasutat, továbbá részt vehetnek a nagyobb pályaudvarok rekonstrukcióiban is.” Amihez hozzáfűzte: „A vasút minden területén fejleszteni kell, de Magyarországnak jelenleg erre nincs pénze, ezért olyan partnereket keres, akik a legmodernebb technológiát tudják behozni a megfelelő finanszírozással.”


-kt-


Kína Online