Európában lassult, itthon töretlen a kÃnai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönzÅ‘ tényezÅ‘k ugyanakkor továbbra is erÅ‘sek, ami elÅ‘segítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
Tavaly tovább csökkent az Európában megvalósult közvetlen kínai tÅ‘kebefektetések értéke – a 2019-ben elért 13,4 milliárd dollárról 7,2 milliárd dollárra –, azaz a kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfelezÅ‘dtek. Ennek következtében a kínai befektetÅ‘k észak-amerikai beruházásai öt év után elÅ‘ször haladták meg az európaiakat.
Töretlen a befeketetési kedv
A legtöbb befektetés, egymilliárd dollár – 2019 elÅ‘tthöz hasonlóan – Németországba érkezett. Az Egyesült Királyság – elsÅ‘sorban a BrexitbÅ‘l eredÅ‘ bizonytalanság miatt – az ötödik helyre esett vissza, sorrendben Lengyelország, Franciaország és Svédország is megelÅ‘zte.
A kínai közvetlen külföldi befektetések 2016-2017 során voltak a tetÅ‘ponton. Akkor az ügyleteket a néhány iparágra koncentrálódó óriásmegállapodások uralták. Ezzel szemben tavaly Európában a kínai vállalatfelvásárlási (M&A) tranzakciók az iparágak szélesebb spektrumát érintették, elsÅ‘sorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energetika. Ezek leginkább a közepes méretű cégeket célozták meg. A kínai zöldmezÅ‘s beruházási tevékenység Európában összesen közel egymilliárd USD-t tett ki.
Európa hagyományosan viszonylag nyitottabb az állami tulajdonú befektetÅ‘kkel szemben, ami fÅ‘leg annak köszönhetÅ‘, hogy a külföldi tÅ‘két az olyan iparágakban is szívesen látják, mint az infrastruktúra, az energiaipar és a nyersanyagok. 2014 és 2017 között az állami tulajdonú befektetések jellemzÅ‘en még a teljes állomány több mint felét tették ki Európában. Bár 2019-hez képest Európában – és Észak-Amerikában is – 2020-ban is nÅ‘tt az állami tulajdonú szereplÅ‘k részesedése az összes beruházásból, de ez fÅ‘ként a kínai magánberuházások csökkenésének volt köszönhetÅ‘. Az állami tulajdonú beruházások – az összes európai befektetés 35%-a – abszolút értékben kifejezve 2020-ban a 2019-ben tapasztalt többéves mélypontok közelében maradtak, földrajzilag széttagoltabban, egyenletesebben megosztva több európai országban.
"A kormány keleti nyitás stratégiájának jegyében Magyarországon viszont egyre több a keleti befektetÅ‘. Ahogy a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter beszámolt róla, 2020-ben a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. Ez a tendencia a jövÅ‘ben is folytatódhat: a magyar és a kínai szakminisztériumok a napokban írtak alá szándéknyilatkozatot a magyarországi Fudan Egyetem létrehozásáról, illetve számos nagy kínai cég érdeklÅ‘dését látjuk a piacon Magyarország és a közép- és kelet-európai régió iránt" - mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie tanácsadója és vezetÅ‘ Kína-szakértÅ‘je.
A szabályozó hatóságok a világ számos országában fokozott figyelmet fordítanak a kínai cégek felvásárlási terveire. Az uniós beruházási átvilágítási mechanizmus 2020 októberében kezdte meg működését. Ezt követÅ‘en több ország 10-20 százalékos felülvizsgálati küszöbértéket vezetett be. Mások – köztük Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország – kiigazították a külföldi tÅ‘kebefektetésekre vonatkozó nemzeti átvilágítási jogszabályaikat.
BG
Forrás: Ecoport
