Évekkel rövidít le tudományos tervezéseket az új kínai mesterséges intelligencia platform
ScienceOne néven mesterséges intelligencia platformot mutatott be a Kínai Tudományos Akadémia, amely a tudományos áttörések felgyorsítására szolgál.
Bemutatta a ScienceOne nevű mesterséges intelligencia platformot a Kínai Tudományos Akadémia (CAS). A fejlesztés célja a kutatók módszerének átalakítása, ahogyan a komplex kihívásokkal szembesülnek az olyan alapvető tudományos területeken, mint a matematika, a fizika és a biológia.
A platformot a Kínai Tudományos Akadémia Automatizálási Intézete készítette. Egyszerűsíti a feladatokat az irodalmi áttekintésektől a laboratóriumi kísérletekig, egyúttal kezeli a hagyományos kutatási módszerek szűk keresztmetszeteit.
A ScienceOne mesterséges intelligencia platform két újítást mutat be – egy MI-vel működő irodalmi asszisztenst, amely több ezer tudományos cikket szkennel be összefoglalók készítéséhez és a kutatási trendek azonosításához, valamint egy „intelligens labormenedzsert”, amely automatizálja az olyan feladatokat, mint a fehérjetervezés, összahangolva a speciális modelleket és laboratóriumi eszközöket.
A tudósok például kérhetnek fehérjeszekvencia-elemzést, a platform automatikusan megtervezi és végrehajtja a lépéseket.
Évekkel rövidít le tudományos tervezéseket az új kínai mesterséges intelligencia platform
„Ez nem csak a sebességről szól, inkább arról, hogy újragondoljuk, hogyan születnek a felfedezések. Az emberi kreativitást a mesterséges intelligencia pontosságával ötvözzük, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amelyeket korábban lehetetlennek tartottak” - mondta Zeng Dajun professzor, az intézet igazgatóhelyettese.
A hatalmas tudományos adatbázisokon képzett ScienceOne csökkenti az általános MI-eszközökben gyakran előforduló hibákat - különösen olyan területeken, mint a fizika és az anyagtudomány.
Jelenleg több mint 300 kutatási eszközt integrál, beleértve az egyenletmegoldókat és a mérnöki szimulátorokat.
Az intézet szerint az akadémia az év későbbi szakaszában a technológia egyes részeit nyílt forráskódúvá teszi és globális kutatókat hív meg az együttműködésre a mesterséges intelligencia által vezérelt tudományban.
A bevezetés egyébként hangsúlyozza Kína törekvését a vezető szerep betöltésére az intelligens kutatási infrastruktúra terén.
Célja, hogy évekkel lerövidítse az olyan projektek időbeli lerövidítését, mint a gyógyszerfejlesztés és az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldások.
„A tudomány jövője nemcsak ember vagy gép – hanem mindkettő, amelyek egyként működnek” – jegyezte meg Zeng professzor.
B.A.
