Kína új gazdaság fejlesztési módokat alkalmaz
Kína új gazdaság fejlesztési módokat alkalmaz, melynek értelmében a kínálat oldaláról közelíti meg a struktúra reformját.
A világ második legnagyobb gazdasága mindenképp szeretné fenntartani a növekedést, miközben a keresleti oldalról történő hagyományos megközelítés hatékonysága egyre csökken. Kína új lendületet keresve a kínálati oldal felé fordult.
A közelmúltban Pekingben véget ért fontos gazdasági ülésen a kínai kormány ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a kínálatalapú strukturális reform előmozdítása érdekében 2016-ban és ezt követően is, hogy a növekedést új kereslettel és termelékenységgel támogassák meg.
Külföldi szakértők elmondták, hogy a világgazdaság helyzetében bekövetkezett jelentős változások közepette a kínai gazdaság kezdi visszanyerni erejét, és nagy potenciált mutat köszönhetően az új politikának és az ide vonatkozó intézkedéseknek.
Kína új gazdaság fejlesztési módokat alkalmaz
Peter Drysdale közgazdász, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Kelet-ázsiai Fórumának szerkesztője elmondta, hogy a népesség és az erőforrások osztalékának csökkenése, valamint a beruházás léptékének és a marginális hatékonyság mérséklődése közepette Kínának növelnie kell a termelékenységet ezzel javítva a gazdasági előnyöket.
A reform célja, hogy teljes teret biztosítson a piac szerepének, kiigazítsa a kínálat és kereslet közötti kapcsolatot, és a teljes tényezőtermelékenységet olyan lépésekkel növelje, mint a fiskális és adóreform, a strukturális kiigazítás, az adminisztráció egyszerűsítése és a hatalom alacsonyabb szintekre történő átruházása, valamint az ipari innováció, mondta.
Jeremy Rifkin ismert amerikai közgazdasági elemző szerint Kína új gazdaságát soha nem látott lehetőségek jellemzik a fejlődésben köszönhetően a kínálatalapú strukturális reform keretében végrehajtott több új intézkedésnek és politikának.
Mint mondta, az elmúlt évben a kínai kormány előterjesztette az Internet Plus akciótervet, és nagy hangsúlyt fektetett az „ökológiai civilizáció" kiépítésére, és hozzátette, hogy a kínai társadalom nagy lelkesedést mutat a „részesedő gazdaság" iránt, miközben Kína „zöld digitális gazdasággá" alakul át.
CRI/MCOnet