Nem kevés vizet találtak a Holdon a kÃnaiak
Üveggyöngyök formájában fedeztek fel több mint 200 milliárd tonna vizet a Holdon kínai tudósok. A keleti ország űrszondája érkezett haza a meglepÅ‘ eredménnyel.
Nem kevés vizet találtak a Hold felszínén kínai tudósok: a Chang’O-5 szonda érkezett vissza űrútjáról kÅ‘zetmintákkal, amelyek vizsgálata során a szakemberek arra jutottak, hogy a Holdon mikroszkopikus méretű üveggyöngyökbe zárva 270 milliárd tonna víz lehet – adta hírül a Nature Geoscience.
A víz jelenlétére utaló jeleket már korábban is találtak a tudósok: a 70-es években az amerikai Apollo-küldetései során hidrogént mutattak ki a Hold talajában, majd az 1990-es esztendÅ‘kben vizet fedeztek fel a napot sosem kapó kráterekben. 2020-ban emellett a NASA Sofia infravörös obszervatóriuma arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hold sarkain egyébként is felfedezhetÅ‘ víz, nemcsak a kráterekben.
Nem kevés vizet találtak a Holdon a kínaiak (képünk illusztráció)
A kínai tudósok 2020 decemberében kapták kézhet a Holdról érkezett mintákat, melyek vizsgálatával felvázolták a Hold vízkörforgásának lehetséges módját. Valószínű, hogy amikor a napszélben levÅ‘ hidrogénatomok találkoznak a Hold felszín kÅ‘zeteivel, vizet képeznek annak oxigént tartalmazó vegyületeivel. Amikor a Holdon éjszaka van, a víz gyarapodik, majd amikor napsütés éri, elpárolog.
Hogy miért marad meg a víz, arra a tudósok az üveggyöngyökben látják a megoldást. A gyöngyök olyan kÅ‘zetcseppekbÅ‘l jöttek létre, amelyek megolvadtak az aszteroidabecsapódások során. A kÅ‘zetcseppek kihűlve a felszínre kerülnek vissza. Hatalmas mennyiség keletkezett belÅ‘lük az égitesten, s ezek a Hold felszíne alatt 12 méter mélységig is képesek a vizet tárolni – írta a Nature Geoscience.
A kínai tudósok elemzésük során arra jutottak, hogy a víz évek alatt felszaporodik az üveggyöngyökben, ez pedig így természetes víztároló réteget alkot és állandóan megújul.
A felfedezés különösen idÅ‘szerű, hiszen az utóbbi idÅ‘ben egyre többször kerül szóba egy Holdra telepítendÅ‘ bázis, ahol emberek élhetnek.
A tudósok egyébként megjegyzik, hogy a fent leírt jelenség más égitesteken is működhet, ahol nincs légkör – tudatta a Nature Geoscience.
B.A.
