Több mint 700 millióan használják Kínában a generatív mesterséges intelligenciát
Már több mint 700 millió kínai alkalmazója van a generatív mesterséges intelligenciának, miközben az MI egyre gyorsabban terjed a vállalatoknál és az iparban is. Az ország közben saját számítási kapacitását és mesterséges intelligencia-ökoszisztémáját is jelentősen bővíti.
Kínában 2026 első felében már több mint 700 millió ember használt generatív mesterséges intelligenciát. Az MI-technológiák terjedése nem csupán a mindennapi felhasználók körében gyorsult fel: a vállalatoknál és az iparban is egyre fontosabb szerepet kap.
A kínai internetfelhasználók több mint fele találkozott már a generatív mesterséges intelligenciával, derül ki a China Internet Network Information Center szakmai és nemzetközi együttműködési intézetének legfrissebb jelentéséből. A technológia alkalmazása az elmúlt egy évben több területen is jelentősen növekedett.
Képek, videók, üzleti anyagok készülnek MI-segítséggel
A felhasználók 47,8 százaléka képek vagy videók feldolgozására használta a generatív mesterséges intelligenciát, míg 37,6 százalék szöveges feladatokhoz vett igénybe MI-eszközöket.
A munkához kapcsolódó alkalmazások szintén egyre népszerűbbek. A kínai felhasználók 32,5 százaléka például munkahelyi összefoglalók, megbeszélések jegyzőkönyvei vagy prezentációk elkészítésére alkalmazta a technológiát.
Az általános célú MI-asszisztensek és a mesterséges intelligencia-alapú produktivitási eszközök használata 1 év alatt több mint kétszeresére nőtt.
Az MI a gazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap
Kína számára nemcsak a lakossági használat növekedése fontos. Az ország stratégiai célként kezeli a hazai mesterségesintelligencia-ipar fejlesztését, miközben saját számítási kapacitását is jelentősen bővíti.
A jelentés szerint Kína mesterségesintelligencia-számítási kapacitása 2026 június végére elérte a 2185 EFLOPS értéket, ami 177 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.

Több mint 700 millióan használják Kínában a generatív mesterséges intelligenciát
Az ország emellett üzembe állította első olyan, hazai fejlesztésű MI-szuperszámítási klaszterét is, amely 100 ezer gyorsítókártyát tartalmaz. A rendszerben a chipektől a számítási és tárolási rendszereken át a hálózati és hűtési technológiákig kínai fejlesztésekre támaszkodnak.
Egyre erősebbek a kínai MI-modellek is
A kínai technológiai vállalatok közben folyamatosan fejlesztik saját mesterségesintelligencia-modelljeiket.
A jelentés szerint több kínai vállalat, köztük a DeepSeek és a Moonshot AI is több ezermilliárd paraméterrel rendelkező, nyílt forráskódú modelleket mutatott be.
A globális MI-használati rangsor élmezőnyében is egyre erősebb a kínai jelenlét: a jelentés szerint egy meghatározó nemzetközi rangsor első hat modelljét kínai fejlesztőcsapatok készítették.
A kínai fejlesztők emellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra is, hogy modelljeik hazai fejlesztésű számítási chipeken is hatékonyan működjenek.
A gyárakban is egyre több feladatot végez az MI
A mesterséges intelligencia alkalmazása már számos iparágban megjelent. Az acél- és színesfémipartól az energetikán át a távközlésig egyre több vállalat használ MI-t például termékfejlesztésre, minőség-ellenőrzésre és ügyfélszolgálati feladatokra.
Különösen gyorsan terjed a technológia a feldolgozóiparban.
2026 júniusának végére Kínában 16 országos szintű, fejlett gyártási klaszter jött létre, amelyek között olyan területek is szerepelnek, mint a mesterséges intelligencia és a mikrochipek gyártása.
A nagy gyártóvállalatok több mint 30 százaléka már alkalmazott valamilyen MI-technológiát. Ezeket többek között kutatás-fejlesztésben, tervezésben, termelésben, minőség-ellenőrzésben és berendezések karbantartásában használják.
A humanoid robotok gyártása is felpöröghet
A mesterséges intelligencia és a fizikai gépek összekapcsolása, vagyis a megtestesült MI szintén gyorsan fejlődő területnek számít Kínában.
Az országban 2026 első felében már több mint 400 különböző humanoidrobot-termék volt jelen. A jelentés szerint az egész éves kínai humanoidrobot-gyártás meghaladhatja a 100 ezer darabot.
A mesterséges intelligencia így egyre kevésbé csak digitális eszközként jelenik meg: a kínai fejlesztésekben az MI-modellek és a robotok összekapcsolása is egyre fontosabbá válik.
Egyre több pénzt fektetnek a mesterséges intelligenciába
A mesterségesintelligencia-szektor növekedését a befektetések is követik.
Kínában 2026 első hat hónapjában 1255 MI-hez kapcsolódó befektetési és finanszírozási tranzakciót hajtottak végre. Ez már az egész 2025-ös évben regisztrált tranzakciók 78 százalékának felelt meg.
A tranzakciók összértéke mintegy 250,14 milliárd jüant, vagyis nagyjából 37,32 milliárd dollárt tett ki. Ez 182 százalékkal haladta meg a 2025 teljes évében összegyűjtött finanszírozás értékét.
Kína mesterségesintelligencia-fejlesztése tehát egyszerre gyorsul a lakossági felhasználás, az üzleti alkalmazások, az ipari automatizálás, a számítási infrastruktúra és a robotika területén.
A friss adatok alapján az ország továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy saját MI-ökoszisztémát építsen ki, amelyben a számítási kapacitás, az adatok, az MI-modellek és a fizikai gépek egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.
Forrás: China Daily
B.A.
