Közép- és Kelet-Európa hídfővé szeretne válni

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója  úgy vélekedett, hogy a régió valamennyi állama a hídfő szerepre vágyik, de ahhoz, hogy ez a szerep valóban elérhető legyen, szilárd kohéziót kell kialakítani a térség országai között. Szerinte a nagyhatalmak érdekeivel ellentétes, hogy hídtérségek alakuljanak ki, vagyis az erre irányuló törekvéseinek elősegítésére a régiónak nagy hangsúlyt kell fektetnie a közös érdekérvényesítési képesség és akarat fejlesztésére. Ugyancsak szükség van a regionális infrastruktúra fejlesztésére is, hiszen jelenleg például nehézkes a közúti közlekedés a térség országai között.

 

Az Egy övezet, egy út stratégia egy olyan hosszú távú geopolitikai projekt, mely gazdasági erőtérként kezeli Közép- és Kelet-Európát

 

Bernek Ágnes geopolitikai elemző, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője szerint a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út stratégia egy olyan hosszú távú geopolitikai projekt, mely gazdasági erőtérként kezeli Közép- és Kelet-Európát, ez pedig kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a régió hídtérséggé váljon Európa és Ázsia között. Ugyanakkor hangsúlyozta: a térség hagyományos ütközőzóna szerepe nem szűnt meg.

 

A régió előtt ott áll a lehetőség, hogy az Ázsia és Európa közötti kereskedelem logisztikai központjává váljon

 

A Kínával való kapcsolatok kifejtésekor Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója kiemelte: Az Egy övezet, egy út kezdeményezés valós célja a távol-keleti országban felgyülemlett építőipari kapacitások kihelyezése külföldre. Peking szempontjából tehát Közép- és Kelet-Európa legfeljebb sokadlagos prioritás - hangsúlyozta, - a valódi cél a Nyugat-Európával való kapcsolatok szorosabbra fűzése, ehhez azonban Kínának nincs szüksége hídra. Bernek Ágnes szerint a régió előtt ott áll a lehetőség, hogy az Ázsia és Európa közötti kereskedelem logisztikai központjává váljon. 
 

 

MTI/T.D.